Az UNESCO becslése szerint már minden negyedik ország betiltotta az okostelefonok használatát az iskolában, legutóbb Anglia lépett a kérdésben. A helyi oktatási miniszter bejelentéséről Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is posztolt Facebook-oldalán, emiatt érdeklődtünk a tárcánál arról, hogy terveznek-e szigorítást, de a Nemzeti Pedagógus Kar és az Adom Diákmozgalom véleményét is kikértük. – írja az index.hu
Gillian Keegan, Anglia oktatási minisztere október elején jelentette be, hogy országszerte betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Az intézkedés – amelyre minden iskolát köteleznek – a tanórák mellett a szünetekre is érvényes.
Egyes intézmények saját hatáskörben már eddig is alkalmaztak ilyen típusú szabályokat, a döntéshozók célja most az egységesítés. A politikus szerint a szigorításra amiatt van szükség, mert a digitális eszközök oly mértékben elterelik a diákok figyelmét, hogy az már a teljesítményükön látszik, ráadásul a készülékek a tanároknak is folyamatos bosszúságot okoznak.
Gillian Keegan döntéséről Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára is beszámolt Facebook-oldalán, emiatt merült fel a kérdés, hogy vajon a magyar kormány tervez-e hasonló lépést?
Megkeresésünkre a tárca azt írta:
A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel.
Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy a hazai oktatásirányítás nem tervez radikális változtatást, az okoseszközöknek helyük van a köznevelési intézményekben, még akkor is, ha léteznek olyan aggályok, amelyek szerint „a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra”.
„Ezzel szemben olyan kutatások, vélemények is napvilágot láttak, hogy bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával ugyanezek hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak” – mutatott rá a BM, amely emlékeztetett: Magyarországon a köznevelési intézmények saját házirendjükben dönthetnek a digitális mobil eszközök tanórai és azon kívüli használatáról
Mi a helyzet itthon?
A hazai iskolák jelenleg különféle szabályokat alkalmaznak. 2018-ban nagy port kavart a médiában, hogy a hatvani Kodály Zoltán Általános Iskolában a portás kosarakban, kulcsra zárt szekrényekben őrzi a diákok által reggel leadott telefonokat, amelyeket csak tanítás után kaphatnak vissza. A döntéssel a szülők és a tanárok is egyetértettek. Az intézmény most lapunk megkeresésére elárulta: az intézkedés bevált, azóta is alkalmazzák, és úgy tudják, példájukat már más iskolák is követték. Ezt támasztják alá azok a kommentek is, amelyek Rétvári Bence posztja alatt gyűltek össze. Íme néhány fontosabb hozzászólás:
- Tanár vagyok. Azzal kezdődik az óra, hogy begyűjtöm a telefonokat. Döntés kérdése…
- „A mi iskolánkban már évekkel ezelőtt megelőztük Angliát. A telefont érkezéskor le kell adni az osztályfőnöknek, a tanáriban őrizzük, és csak távozáskor kapja vissza a tanuló.”
- „Mi is megléptük ezt szeptembertől, a szülőkkel egyeztetve. A tanulók reggel leadják a telefont, amikor mennek haza, visszaadjuk. A szülők aláírtak egy ezzel kapcsolatos nyilatkozatot is, így nincs belőle probléma.”
- „Nálunk már régóta érvényben van. Érkezéskor minden gyerek leadja a mobilját az iskola előterében elhelyezett zárható szekrénybe, saját osztálya fakkjába. Az ügyeletes nevelő felügyeli. Távozáskor visszakapja a tanuló.”
- „A lányom általános iskolájában (Vác) évek óta így van. Reggel osztályonként egy dobozba leadják, és tanítás után kapják vissza a diákok a telefonokat.”
A tiltás nem megoldás?
Lapunk az érintettek véleményére is kíváncsi volt. Bozai Ákos, az Adom Diákmozgalom szóvivője megkeresésünkre elmondta, tapasztalataik szerint a kérdés leginkább tanárfüggő, könnyen lehet, hogy ami az egyik órán még belefér, a másikon már nem megengedett.
„Van olyan pedagógus, aki úgy érzi, nem tud ellene mit tenni, akit nem érdekel az adott tantárgy, nyugodtan nyomkodhatja a telefonját, ha nem zavar másokat. Ezzel szemben más tanárok zéró toleranciát alkalmaznak, amint észreveszik, hogy valaki mobilozik, elveszik a készüléket, kiküldik a tanulót, vagy más szankciót alkalmaznak” – árulta el az Indexnek Bozai Ákos, aki azon az állásponton van, hogy a digitális eszközökben sok lehetőség rejlik, azokat akár oktatási célokra is lehetne használni, és miután közel sincs minden iskola laptoppal vagy táblagéppel felszerelve, előállhat olyan helyzet, amikor egy telefon kifejezetten jól jöhet.
Ugyanakkor nem lehetünk álszentek, nyilvánvaló, hogy sok diák a közösségi médián lóg az órák alatt is. Ezért kellene bevezetni egy olyan egységes szabályozási módszert, amellyel lekövethető, mire használják a tanulók az iskolai wifihálózatot, nem mindegy ugyanis, hogy a PDF-ben letöltött tankönyvet nyitják meg vagy a Messengert
– mutatott rá a szervezet szóvivője, hozzátéve, hogy a kérdést hosszú távon mindenképpen napirendre tűzik, de egyelőre vannak ennél égetőbb problémák is az iskolákban.
A teljes tiltást a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke sem szorgalmazná. Horváth Péter lapunknak úgy fogalmazott: „Az eszközök így vagy úgy, de mindenképp bejutnak az intézményekbe, a zéró tolerancia helyett inkább az optimális használatra kellene törekedni.”
Kijelentésével arra utalt: a mobiltelefonok alkalmasak arra, hogy a diákok segédanyagokat, feladatgyűjteményeket töltsenek le, így azok becipelése, sokszorosítása könnyedén elkerülhető.
Bizonyára sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor a tanárok a könyveket, illetve a padok alatt folyó levelezést kobozták el. Horváth Péter úgy véli, minden kornak megvolt a maga nehézsége, a pedagógusoknak mindig is meg kellett küzdeni a tanulók figyelméért, jóllehet, ez ma hatványozottan így van.
Én is látom, hogy a diákok egy részét teljesen beszippantotta az online világ, a telefonok jelenléte komoly gondot jelent az órákon. Ezzel együtt a kialakult helyzetet mindenképpen a helyi viszonyoknak megfelelően kell kezelni. Ott, ahol már léptek ebben a kérdésben, biztosan jó okkal tették, de szigorú központi előírást nem javasolnék
– mondta az NPK elnöke, majd megjegyezte: az általa vezetett intézményben, a győri Révai Miklós Gimnáziumban egyelőre annyit rögzítettek a házirendben, hogy a mobilokat csak és kizárólag a tanórához kapcsolódóan lehet használni.
Minden negyedik ország korlátozást vezetett be
Mint arról korábban beszámoltunk, az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) és az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) szerint bizonyíték van arra, hogy a túlzott mobiltelefon-használat csökkenti az oktatási teljesítményt, korábbi jelentésükben ezért is javasolták az eszközök iskolákból való kitiltását. Mint írták:
Nem minden változás jelent előrelépést, csak azért, mert valamit meg lehet tenni, még nem jelenti azt, hogy meg is kell tenni. (…) A digitális technológia, és vele együtt a mesterséges intelligencia soha nem kerülhet az oktatás emberközpontúsága elé, nem helyettesítheti a személyes interakcióval történő tanítást.
Az UNESCO becslése szerint már minden negyedik ország betiltotta az okostelefonok használatát az iskolában. Ezek közé tartozik Franciaország, amely 2018-ban vezette be ezt az intézkedést, melyet azóta már többek között Olaszországban és Finnországban is alkalmaznak. Hollandia várhatóan 2024-től vezet be korlátozásokat.
