Itt vannak az újabb részletek azokból az exkluzív hanganyagokból, amely a Schadl–Völner-ügyben jutott a Blikk birtokába. Elnéző egyetemi vizsgáztatás, végrehajtói helyekre kiírt pályázatok, nem kívánt végrehajtó ellen rendeletalkotás. – írja a blikk.hu
A megszerzett hanganyagok alapján hétfőn megírtuk többek között Völnerék sértettségét amiatt, hogy lefoglalták a drága autójukat, illetve, hogy mennyire nem ment egy virágnyelven folytatni próbált beszélgetés Schadlék széfjével kapcsolatban.
Ezek mellett a lehallgatások révén nyoma maradt annak is, miként lökdösik át a hallgatókat az egyetemi vizsgákon a végrehajtási jogász szakjogász-képzésen. A KNYF tájékoztatása alapján egyébként emiatt nem nyomoznak.
Völner: „Meg azt mondom, az egyetemekre nem panaszkodhatnak a hallgatók, mert amíg tudták, azért tartották őket, tehát nem mondhatni, hogy rosszindulatúak voltak.”
Schadl: „Hát, most nem is kérdés. Őszintén itt beszámoltak olyan dolgokat is, hogy ha valaki 15 éve elvégezte az igazságügyi szakértői képzést, s anno mondjuk megcsinálta a régi Ptk., régi Be. vagy a régi Btk. alapján, még azt is beszámolták neki… Sőt, egyébként ettől eltekintve Pécsett mindenkit, aki egy kicsit bizonytalan volt, mindenkit kimostak a sz.rból, hogy jó, van némi esély, akkor csináljuk. Olyat is, aki egy kicsit billegett, és mondták, hogy nem valószínű, hogy be fogja fejezni.”
Továbbá végig lehet követni a beszélgetések által azt is, miként zajlott a végrehajtói pályázatok kiírása, mert Völner Pál és Schadl György folyamatosa egyeztettek arról, mi lenne jó számukra.
Völner: „Szerintem így egyben jobb, mert egybe írjuk ki, és akkor gyakorlatilag nem kell ugyanazokat az embereket többször…”
Schadl: „Ez így van, ez így van, mert egyébként, aki ugye, nem kerül be, ha négy csomagba írjuk ki, akkor mind a négyszer el fog jönni, mind a négyszer meg kell hallgatni.”
Egy másik beszélgetés során az alábbiak hangzottak el a volt miniszterhelyettes és Schadl György között:
Schadl: „Bocsánat, csak közben mi is a Katival helyzet értékeltünk. Mondtam neki egy dolgot, amit te említettél, hogy igazából a hülye előzetes jogvédelmük miatt gyakorlatilag nem üres a hely.
Völner: „Igen, ilyen van, de mondom akkor legfeljebb azt a kettőt nem írjuk ki, de a többit ki tudjuk írni attól… Akkor mondom, azt a kettőt, nem indítjuk, hogy ha véletlenül fellebbezés onnan befut, akkor utána meg rögtön ki kell írni… De elvileg azt kellene végiggondolnunk, hogy a közjegyzőknél kiírnak olyan helyet is, ami még betöltött hely, csak látszik, hogy mikor üresedik. Tehát gyakorlatilag még azt is megtehetjük, hogy kiírunk egy helyet, és nem hirdetünk eredményt… Csinálhatjuk azt is, hogy az eredményhirdetésnél, tudod, egy lyukat hagyunk, és gyakorlatilag mindenki egy sorral hátrébb kerül.”
A pályázatok kiírásával kapcsolatban Schadl György több utasítást is adott a végrehajtói kar hivatalvezetőjének (K.-nak).
Schadl: „Na, visszahívott a Pali. Abban maradtunk, hogy a Sz. benne legyen, ez a négy ne legyen benne. Ez a kettő, amit jóváhagytak, a másik kettő, ahol még nem volt döntés… És küldjük be szépen, és ő hétfőn aláírja, és akkor hozhatjuk is el.”
Amire Völner Pál egy másik hívásban így reagált „Na akkor átküldtem a levelet K.-nak, illetve most már átküldi T. is azzal a négy hellyel kapcsolatban…. És az tud indulni.”
A pályázatok kiírása után bőven akadt jelentkező. Egy idősebb férfi is köztük volt. Az illetőnek Schadl György semmit nem ígért, de aztán egy ismerősével folytatott beszélgetés alapján jól kiröhögték az illetőt.
X.: „Gyuri, figyelj, megmondom őszintén, hogy a pályázatról lenne szó, és akkor te is el tudod dönteni. Most láttam, hogy kiírtak 35 helyet, hogy arról tudnánk-e beszélni.”
Schadl: „Persze, bár azt nem tudom, hogy mennyiben tudok újdonságot mondani neked…”
X.: Gondolom, azért ha valaki tud ebben újdonságot mondani, akkor az úgy vélem, te vagy.”
Schadl: „Részemről abszolút támogatandó az ügy, nem gondolom, hogy az IM-nek ellenvetése lesz.”
Aztán szó esik arról is, hogy miként kell fellépni egy végrehajtó ellen, ha az érdek éppen azt diktálja. Erről Schadl nemcsak Völner Pállal beszélgetett, hanem az Igazságügyi Minisztérium más munkatársaival is.
Schadl: „Ha felfüggesztenek vagy valakit felállítanak, akkor mindenkit a saját irodája helyettesít. Mert ugye, gyakorlatilag a Vh. (A bírósági végrehajtásról szóló törvény a szerző.) ezt nem szabályozza. Csak az van benne, ami arra vonatkozik alapvetően, hogy ha 30 napon belül van távol a végrehajtó, akkor saját irodáján keresztül kell helyettesíteni. És R. (egy felfüggesztett végrehajtó) ugat, hogy a saját irodáján át helyettesítsék, és őt illesse meg az árbevétel, amihez nyilván nem fogunk hozzájárulni. De addig is kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni. Mi összerakunk egy tervezetet, de nagyon égeti a talpunkat a sztori, mert a…”
X.: Nálunk marad a sztori, az IM-ben marad ez a rendelet. Nem kell vele megvárni a hatóságot.”
Schadl: „Nem. Ezt egy hónapon belül meg kell szülnünk. Meg addig is gondolkodjál már rajta légy szíves, milyen állásfoglalást, akármit tudunk kiállítani, mert a P. lett helyettes (P. egy másik végrehajtó), és elvitte az iratokat, és az R. már ott tart, hogy feljelentette a P.-t, bűnpártolásért már feljelentette K.-t, és előre fenyegetőzik, hogy feljelenti a Varga Juditot bűnpártolással, meg a Völnert is.”
Tavaly decemberben írtuk meg, hogy a végrehajtói helyekre pályázók közül jórészt azokat hirdették ki nyertesnek, akik elfogadták Schadl György feltételeit, így beindíthatták a praxisukat. Az irodák beindításához Schadl még pénzt is adott, hogy aztán az osztalék nagy részét magának követelje.
Ismert, a KNYF korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését.