
CREDIT: ADAM PANTOZZI/GETTY
A Nike egyik igazgatója bevallotta, hogy 16 éves korában agyonlőtt egy 18 éves fiút – írja a szmo.hu
Larry Miller egész életében igyekezett titokban tartani szörnyű tettét, még a gyerekei, a barátai és a legközelebbi munkatársai sem tudtak róla.
Megdöbbentő vallomást tett a Nike egyik igazgatója: kamaszkorában lelőtt, és ezzel megölt egy 18 éves fiút – számolt be róla a BBC.
Larry Miller vezeti régóta a Nike Jordan márkáját, és most a Sports Illustrated magazinnak árulta el ezt a sötét titkot. Állítása szerint sosem hazudott erről, de igyekezett titokban tartani. Most azért vállalta fel a nyilvánosság előtt, mert jövőre megjelenik az önéletrajza, amiből úgyis ki fog derülni ez is.
Miller részletesen el is mesélte, hogyan történt az 56 évvel ezelőtti gyilkosság, amit elkövetett. Tizenhárom éves volt, amikor csatlakozott a nyugat-philadelphiai Cedar Avenue bandába, és éltanulóból hamar lezüllött annyira, hogy már naponta ivott alkoholt. Amikor egy rivális bandatag végzett az egyik barátjával, az akkor 16 éves Miller lerészegedett a haverjaival, majd kezébe vett egy fegyvert és útnak indultak, hogy bosszút álljanak. Ehelyett azonban a fiú az első szembejövőt lőtte le, ak a 18 éves Edward White volt. A fiatal áldozatot a mellkasán érte a lövést, belehalt a sérüléseibe.
„Az tette igazán nehézzé nekem ezt az egészet, hogy egyáltalán semmi okom nem volt rá” – mondta az interjúban Miller, aki fiatalkorúak börtönébe került a gyilkosság után.
A férfi egész életében próbált menekülni szörnyű tette emléke elől, és végig remélte, hogy a körülötte lévő emberek nem fogják megtudni. Még a gyerekeinek, a barátainak és a legközelebbi munkatársainak sem mondott róla semmit, viszont az állítja, hogy az állásinterjúkon sosem hazudott arról, hogy börtönben ült.
Miller az interjú előtt mondta el családtagjainak és közvetlen kollégáinak a titkát. A Nike a BBC kérdésére azt közölte, hogy igazgatójuk élete egy „hihetetlen történet a második esélyről”, büszkék rá, és remélik, hogy sokaknak adhat reményt és inspirációt. Ezt ő maga is így gondolja, történetével szeretné elrettenteni a fiatalokat az erőszakos élettől, és egyúttal motiválni a korábban elítélt embereket, hogy a börtön után is vissza lehet illeszkedni a társadalomba.