Sok-sok címet választhatna egy szerkesztő annak a cikksorozatnak, ami egy kevesebb mint 3000 lelket számláló kistelepülés, a Bács megyei Jászszentlászló önkormányzati kampányát mutatja be a publicisztika segítségével.
Hogy végül cikksorozat lett és nem egy nagyobb terjedelmű írás, az a történések sokaságának köszönhető, mely egyben megírva egy novella lett volna, tele intrikával, sok-sok alkohollal, egy „vén genyóval”, válással, és olyan kampány trükkökkel, melyeket alapvetően megmosolyogná az ember, ha nem lenne dühítően gonosz, pont annyira, mint a háttérben, sötétben bujkáló kitalálója.
A következő napokban megtudhatjuk, miként akarja elhitetni az egyik induló, hogy ő is a Fidesz és annak körzeti helytartója támogatásával folytatja a kampányt, de kiderül az is, miért lett hirtelen nagyon sértődékeny a jelenleg regnáló polgármester, a mimóza jellegű Facebook posztjaival együtt.
Nyomába eredtünk annak is, hogy miért nem áll szóba lapunkkal egyik oldal polgármesterjelöltje sem. Mind az ál-fideszes, mind pedig az igazi fideszes jelölt is csak a választások után látja értelmét annak, hogy interjúd adjon lapunknak.
Ma – a faluban járva-kelve – igencsak megoszlanak a vélemények arról, ki is nyeri majd a választásokat. Mindkét jelölt pozitív és negatív tulajdonságát felhozzák a lakosok újságírói kérdésre, és valahogy mindig szóba kerül a nagypolitika.
„Az egyik jelölt jó ember, de fideszes, a másik ugyan nem fideszes, de…”
Ennek a „de…” mondatnak a végét, és a kampány egyéb trükkös részleteit ismerhetjük meg a ma induló cikksorozatunkban, de utána eredünk néhány köbméter fának is, ami sokakban fájó pillanatokat idéz. Kusza, ugye? Keresse lapunkat minden hétköznap este.
Szekeres Szabolcs
főszerkesztő