Egy nukleáris szuperfegyver miatt kiéleződött a politikai helyzet Kína és az USA között /Illusztráció: Northfoto
A Financial Times információi szerint Kína még augusztusban indíthatott el egy hiperszonikus nukleáris rakétát, amely körülbelül 6100 km/órás sebességgel megkerülte a Földet, majd célt tévesztve, 24 kilométerrel arrébb lezuhant. A jelentésben arról is szó esik, hogy Kína meglepte az USA-t, hiszen az ország előrébb tarthat az atomfegyverek hordozására is alkalmas hiperszonikus hadászati rakéták fejlesztésében, mint ahogyan azt gondolták. – írja a blikk.hu
A kínai külügyminisztérium cáfolta, hogy augusztusban hadászati rakétát teszteltek volna. Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő azt is elmondta: az említett kísérlet egy űrhajó újrahasználhatóságát biztosító technológia rutinszerű tesztelése volt. Hozzátette: a teszt kulcsfontosságú az űrhajóhasználatból fakadó költségek csökkentése szempontjából, amivel az űr békés célú használatához kívánnak kényelmes és költségkímélő módot biztosítani.
Különös továbbá, hogy Peking rendszeresen bejelentette rakétakilövéseit, idén júliusban 77., augusztus végén pedig a 79. alkalommal, de soha nem jelentett be 78-at, mely rakéta a nukleáris robbanófejet hordozhatta.
Eddig az Egyesült Államokról és Oroszországról lehetett tudni, hogy hadászati célú hiperszonikus rakétát fejlesztenek, az észak-koreai állami hírügynökség pedig szeptember utolsó napjaiban számolt be arról, hogy Phenjan is saját fejlesztésű hiperszonikus rakétát tesztelt. A hiperszonikus rakéták viszonylag alacsony magasságon repülnek, és óránként nagyjából 6200 kilométert képesek megtenni, ami a hangsebesség ötszöröse. Az elfogásuk éppen ezért új feladat elé állítja a légvédelmi rendszerek fejlesztőit.
Az amerikai fegyveres szolgálatok bizottságának tagja, a republikánus Mike Gallagher önelégültnek nevezte Bident; szerinte az USA nagy fenyegetettségnek van kitéve, és indokolt lenne újra gondolni az ország Kínával való diplomáciai kapcsolatát. Gallagher szerint agresszívabb politika híján Amerika egy évtizeden belül elveszítheti az új hidegháborús fegyverkezési versenyt a kommunista Kínával szemben.
A NATO vezetője, Jens Stoltenberg a rakéta kilövése után elmondta: Észak-Amerika és Európa olyan globális kihívásokkal néz szembe, mint a terrorizmus, a kiber, vagy Kína felemelkedése, utóbbi pedig nagy hatással bírhat a megnevezett térségek biztonságára.
Sha Zukang, az ENSZ korábbi főtitkár-helyettese elmondta: az USA és Kína politikája megegyezik abban, hogy egyik fél sem fog elsőként atomfegyvert használni egy nukleáris konfliktusban; ennek ellenére Peking már régóta rebesgeti ennek megváltoztatását. Az Egyesült Államok politikája szerint soha nem használnak és fenyegetnek más országokat atomfegyverekkel – beleértve azokat is, amelyek nem rendelkeznek ilyen fejlett eszközökkel – ám ez alól mentesítették Kínát, Oroszországot és Észak-Koreát.
