
Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes vallomása / Fotó: Fuszek Gábor
Tanúk meghallgatásával folytatódott ma Gyárfás Tamás büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken Fenyő János 1998-ban történt meggyilkolása ügyében. A Nap Tv egykori vezetőjét felbujtóként vádolja az ügyészség korábbi konkurensének, a VICO médiabirodalom tulajdonosának megöletésével. – írja a blikk.hu
Portik Tamás a börtönből távmeghallgatással jelentkezett be és szintén videókapcsolat révén vett részt a tárgyaláson Tasnádi Péter volt neje is. Személyesen jelent meg a bíróság előtt Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes és Tasnádi Péter, aki megkérdezte, hogy a vádlottak padján foglaljon-e helyet. – Ha úgy gondolja – válaszolta a kérdésére a bíró, dr. Póta Péter. Kovács Lajos, akit az egész ország a „döglött ügyek osztályának” vezetőjeként ismert meg, hosszan beszélt a Fővárosi Törvényszéken.
Nagy ügyek Kovács Lajos számára, amiken dolgozott: Farkas Helga eltűnése, a szerb halálosztó, Magda Marinko által elkövetett emberölések és a Bene-Donászi páros gyilkosságsorozata, meg persze Fenyő János lelövése.
– Fenyőnek sok haragosa volt, köztük többnek érdeke lehetett a halála. Az egyértelmű volt egyébként már a gyilkosság helyszínén, hogy ez nem rablógyilkosság volt. Tehát hosszabb előkészület alapján került sor a gyilkosság végrehajtására. Egy idő után megtudtam, hogy Fenyőnek és Gyárfásnak is volt kapcsolata a KBI-vel, és itt csapódott le az oda-vissza feljelentgetésük. Fenyő az ő anyagát eljuttatta Kuncze Gábornak is Kiss Ernő közreműködésével 1997-ben vagy 1996-ban. Kiss megígérte Fenyőnek, hogy utánanéz Gyárfás ügyeinek és két gazdaságvédelmis nyomozót leküldetett Kaposvárra – mondta a meghallgatáson az egykori nyomozó.
Azzal folytatta, hogy két operatív jelentés készült még a gyilkosság előtt négy-öt hónappal, amelyek szerint Gyárfás megbízást adott Portiknak Fenyő megölésére. Az egyik jelentés Sándor „Papa” Istváné volt. Sándor István, az ORFK volt Központi Bűnüldözési Igazgatóságának nyugalmazott alezredese volt, aki az olaj- és robbantásos ügyekkel foglalkozott. A jelentések ugyanazt tartalmazták, „Papa” Boros Tamástól, a rendőrség egyik legnagyobb besúgójától szerezte az infót.
– Nap mint nap mondanak az emberek olyan durva dolgokat, amelyeket nem gondolnak komolyan, de ha megtörténik az, amivel fenyegetőzik valaki, azt ki kell vizsgálni – mondta Kovács, aki azt is elmesélte, hogy Fenyő meggyilkolásánál az elkövetők között először Salihi Mead albán bűnöző jöhetett szóba, mert ott volt a helyszínelés alatt. – Őt elő is állították. Úgy gondoltuk, hogy tanú vagy tettes is lehet. Három tanú kiválasztotta őt mint a menekülő tettes. Doszpot erre ráindult. De nem voltak ezek a felismerések annyira határozottak, amit mondtam is Doszpotnak. Három férfi DNS-mintáját rögzítettük, de azok nem egyeztek Meadével.
(Először albán tetteseknek tulajdonították a gyilkosság elkövetését: a lövéseket leadó férfit először Salihi Meadnak, majd Acifi Nijazinak gondolták)
Az kiderült, hogy Salihi Mead a helyszínről felhívta Chilkó Ferencet, a volt életvédelmi osztályvezetőt. Ez a hívás minket nagyon meglepett. Ő azt mondta el nekünk, hogy Mead munkakapcsolatban van a magánnyomozó irodájával. Adósságbehajtásra használta őket. Chilkó sem mondott teljesen igazat, mint ahogy a többi tanú sem. Többször is meghallgattunk egyes tanúkat és az évek múlásával megváltozott a vallomásuk. A nyílt nyomozással párhuzamosan egyébként folyt egy titkos nyomozás is. Mead után került képbe Acifi Nijazi, mégpedig Erdélyi Nándor későbbi bolti sorozatgyilkos elmondása alapján – mondta Kovács.
Kovács 2006-ban ment el nyugdíjba. Akkor már másodszor zárták le a nyomozást. Felelevenítette, hogy akkoriban jelentkezett hozzájuk Portik anyósa, aki elmondott egy olyan történetet, amely összefüggésben volt a Fenyő-üggyel. Ekkor jutottak arra a felismerésre, hogy lehet, nem jó irányba nyomoztak.
Kiderült, hogy Kovács első osztálytól hatodikig egy iskolába járt Tasnádi Péterrel. Ezért bízott benne, hogy beszélni fog neki, de nem így lett.
– Portik a börtönben letagadta, hogy megbízást kapott volna Fenyő megölésére Gyárfás Tamástól. Utána megkerestük az embereit, köztük Sass Lacit. Ő sem volt az a nagyon szószátyár ember. Másfél órás beszélgetés után elmondta, hogy Tasnáditól tudta, hogy van egy húszmilliós megbízás, és ő el is kezdte az előkészületeket. Ezt az infót megosztotta Boros Tamással és Németh Józseffel, azaz Juszuffal.

A tárgyalási szünet után az ügyész kérdésére Kovács Lajos elmondta, ismert volt, hogy Gyárfás támadásnak tartotta, hogy Fenyő lapja, a Népszava kiemelten foglalkozott vele. A konfliktus már személyeskedésig ment. Ezért a két fél között létrejött kibékülést 1996 őszén is csak látszatnak tartotta.
Kovács Lajos beszélt arról is, Kiss Ernő tábornoktól tudta, hogy Horn Gyula akkori miniszterelnök magához rendelte Fenyő Jánost és arra utasította, hogy béküljön ki Gyárfással.
Ezt követően kitértek arra az adócsalási ügyre, amelyben Gyárfás vádlott volt, és amiben Kovács Lajos állítása szerint Gyárfás Tamás megpróbált az ügyésznél számára kedvező dolgot elérni, de az ügyész elutasította ezeket a próbálkozásokat. Az ügyészt – a nyugalmazott ezredes elmondása alapján – a tárgyalás vége előtt leváltották és egy kollégájának adták át az ügyet. Abban az eljárásban egyébként végül Gyárfást felmentették.
Hogy Portik felvetette a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseket, Kovács Lajos csak a sajtóból értesült. Portik védekezése az – jegyezte meg az ügyész -, hogy rendőrök küldték, és arra kérték, hogy provokálja ki Gyárfás beismerését a Fenyő-ügyben, amire Kovács Lajos elmondta, hogy még azt sem tudták, hogy a kettejük kapcsolata milyen mélységű, nemhogy ráküldték volna Portikot Gyárfás Tamásra.
Az ügyész kérdésére Kovács Lajos beszélt arról, hogy a Fenyő-ügy nyomozása során nem találkozott Gyárfás Tamással. A bíró pedig arra kérdezett rá, hogy elfogult-e vele, illetve, hogy kimondottan Gyárfásra nyomozott-e. Volt-ilyen fóbiája? – Nem volt – felelte a nyugalmazott ezredes -, de tény, hogy aki előtérbe került, azzal foglalkoztunk. A bíró rákérdezett, akart-e befolyásolni vagy kért-e a tanúktól a valóságtól eltérő tartalmú vallomást.
– A vádalku híve vagyok, de ilyesmit senkitől sem kértem, és ezt is tanítom, mert erkölcstelennek tartom – válaszolt a kényes kérdésre Kovács Lajos, ami után jött a következő: – Akarta valaki leállítani a nyomozásról? A bíró ezen kérdésre az egykori nyomozó azt válaszolta, hogy kimondva ilyen nem történt, nem érzett olyat, hogy „blokkolni akarják a nyomozást”.