Választás 2022

Összesen mintegy 8,2 millió magyar választópolgár lesz jogosult szavazni a 2022-es országgyűlési választásokon. – írja a blikk.hu

Ahogy a Blikk is megírta, Áder János köztársasági elnök kedden tette közzé nyilatkozatában, hogy mikor rendezik meg 2022-es országgyűlési választást: a köztársasági elnök bejelentése szerint a választást április 3-án, azaz április első vasárnapján tartják majd. Érdekesség, hogy a jogszabályok szerint ez a legkorábbi lehetséges időpont a választás megtartására, az államfő pedig a jelek szerint nem sokat hezitált az ütemezéssel kapcsolatban.

Na, de mit is jelent ez most az elkövetkezendő időszakra nézve? Hogyan néz ki a pontos menetrend? Mit kell tennünk április 3-ig? És ha külföldön élünk és onnan szavaznánk? Vagy esetleg indulni szeretnénk? Ezt szedtük össze röviden az MTI és a Nemzeti Választási Iroda segítségével.

A választási időponttal együtt kiderült az is, hogy a hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 12-én indul, ez azt jelenti, hogy az erre felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni.

 Ezen a napon kapják meg a jelöltként indulni szándékozók az általuk igényelt ajánlóíveket, míg a választási értesítőket február 5-től kezdik kézbesíteni.

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat az igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a legfontosabb határidők, határnapok.

Kik szavazhatnak?

Az országgyűlési választásokon minden nagykorú magyar állampolgár részt vehet, kivéve azokat, akiknek bíróság korlátozta a választójogát gondnoksági eljárásban, vagy büntetőeljárásban. Az országgyűlési választásokon magyarországi lakosok és külföldön lakó állampolgárok is szavazhatnak.

A mintegy 7,8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak a január 26-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően február 11-ig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti. Több mint 420 ezer magyar állampolgár külhoni magyarként jogosult szavazásra.

Kire lehet szavazni, kik indulhatnak?

Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a törvény szerint legalább ötszáz, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek február 25-én 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.

Országos listát az a párt állíthat, amely legalább tizennégy megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Közös egyéni jelöltek alapján közös lista állítható. Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Az országos listákat legkésőbb február 26-án 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

Szavazás külföldről

Az a több mint 420 ezer magyar állampolgár, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, és a 2018-as országgyűlési választás előtt vagy az után regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, választási regisztrációs kérelmét március 9-ig juttathatja el a Nemzeti Választási Irodába (NVI).

A külhoni választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 3-án 19 óráig meg kell érkeznie.

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha március 25-én 16 óráig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.

Pontosan hol lehet szavazni külföldön?

Az április 3-i országgyűlési választáson és a vele egy időben tartandó gyermekvédelmi népszavazáson 146 külképviseleten szavazhatnak a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok.

A 2018-as parlamenti választáson 118 külképviseleten szavazhattak a választópolgárok, azóta nyitott meg a külképviselet Houstonban és Miamiban (Amerikai Egyesült Államok), Innsbruckban (Ausztria), Dakkában (Banglades), Nicosiában (Ciprus), Tallinnban (Észtország), Lyonban és Strasbourgban (Franciaország), Phnompenben (Kambodzsa).

A 2018-as országgyűlési választás óta nyílt meg továbbá külképviselet Montrealban és Vancouverben (Kanada), Kuangcsouban (Kína), Biskekben (Kirgizisztán), Vientiánban (Laosz), Gdanskban és Wroclawban (Lengyelország), Luxembourgban (Luxemburg), Vallettában (Málta), Nürnbergben (Németország), Maszkatban (Omán), Ramallahban (Palesztina), Panamavárosban (Panama), Malagában (Spanyolország), Genfben (Svájc), Dakarban (Szenegál), Besztercebányán (Szlovákia), Kampalában (Uganda), Montevideóban (Uruguay) és Lusakában (Zambia).

Tudnivalók az átjelentkezésről

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, ugyancsak március 25-én 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.

Várhatóan a választás éjszakáján előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 9-én, a választás országos eredményét pedig legkésőbb április 22-én.

Az új országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia.

A szavazásról

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

Azok, akik kérték – illetve kérik – a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az országgyűlésbe.

A magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó választópolgárok a nagykövetségeken és konzulátusokon szavazhatnak. Azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, regisztráció után levélben adhatják le voksukat, de csak az országos pártlistára szavazhatnak.

Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Azok a szavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Az országos listás mandátumok kiosztásához először összegzik az összes töredékszavazatot, valamint az összes pártlistás és nemzetiségi listás szavazatot, majd ezt elosztják 93-mal (a kiadható mandátumok száma), és az eredményt tovább osztják néggyel, az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, amellyel a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juthatnak.

Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kedvezményes mandátumot kap. Egy nemzetiségi lista csak egy kedvezményes mandátumot kaphat, és az országos listás mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával.

A fennmaradó mandátumokat a küszöböt elérő pártlisták és nemzetiségi listák között osztják szét, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett legnagyobb átlag elve alapján. Ez a D’Hondt-módszer, amelyet Victor d’Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban.

Első lépésként egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó szavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadát, és így tovább.

A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítását és megszámlálását követően, várhatóan április 9-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 22-ig.

Az alaptörvény szerint az új országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze – a választást követő harminc napon belüli időpontra –, a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés – tagjai többségének szavazatával – választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az országgyűlés egyszerre határoz. Az elmúlt hat törvényhozási választás esetében a gyakorlat azt mutatta, hogy az országgyűlés alakuló ülését követően másfél-négy hét elteltével letette az esküt az új kormány.

Kik lesznek a Nemzeti Választási Bizottság tagjai?

Az országgyűlés 2013 szeptemberében megválasztotta a most is hivatalban lévő NVB tagjait és póttagjait, és 2020-ban a lemondott tagok és póttagok miatt új póttagokat is választott az országgyűlés. A választott tagok mellett az NVB-ben pártok megbízottai is helyet foglalhatnak: az országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választás időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok egy-egy tagot delegálhatnak a testületbe.

Az országgyűlési választás kiírásával egy időben megszűnik a pártdelegáltak mandátuma, ettől kezdve a testületnek csak az országgyűlés által választott tagjai lehetnek, egészen addig, amíg a választáson induló pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok nem állítanak országos listát.

Az országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától a pártok egy-egy tagot delegálhatnak az NVB-be, közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak egy személy delegálására. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy személyt a képviseletükkel az NVB-ben, azonban ezek a tagok csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak.

Az országgyűlési képviselők választásán az országos lista állítása jogán az NVB-ben helyet foglaló NVB-delegáltak megbízatása az országgyűlés alakuló üléséig tart.

Az NVB feladatai közé tartozik a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért.

Az NVB dönt a hatáskörébe tartozó kifogásokról – például a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásokról –, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről. Ha törvénysértés jut a tudomására, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

További feladatai is vannak az NVB-nek az országgyűlési választáson: dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, kisorsolja az országos listák sorszámát. A szavazást követően az NVB felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását, és megállapítja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét.

A Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, mely jelölőszervezetek listái érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Legkésőbb a szavazást követő 19. napon megállapítja a választás eredményét. Az NVB elnökének feladata, hogy kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet. A választást követően az NVB elnöke beszámol az országgyűlésnek a képviselő-választásról.