Véleménycikkem konklúziója már az elején kimondható: A végrehajtás oltári nagy biznisz. Hatalmas, köznapi emberként felfoghatatlan nagy pénzek mozognak, hatalmas összegek esnek le a végrehajtóknak. Egy-egy végrehajtó iroda éves bevétele több százmillió forint, és „okosba csinálva” ennek nagy része meg is marad a végrehajtónál. Hogy hogyan, azt is elmondjuk idejében, de most vegyük át, miért is kellett Schadl György végrehajtói karelnöke minél több végrehajtói praxis.
A végrehajtásról szóló törvény (Vht.) viszonylag jól szabályozza a végrehajtók tevékenységét, és ami fontosabb, a számukat is. Leírja, hogy egyes bíróságok körzetében hány végrehajtónak kell tevékenykedni, így a nyitható irodák száma véges. Igen ám, de Schadl egyik legnagyobb biznisze az volt, hogy ezekkel a végrehajtói helyekkel kufárkodott, és egyes vélemények szerint teszi ezt jelenleg is, bár ez nehezen lesz rábizonyítható.
Amikor néhány évvel ezelőtt módosult a vht, kiderült, hogy a végrehajtói tevékenységet csak jogi diplomával lehet végezni. Ezt leginkább Schadl járta ki a magyar kormánynál, és meg is ugrott a népszerűsége a pályát módosítani szándékozó jogászok, ügyvédek körében. Ezzel egy időben, az addig „csak” sima érettségivel dolgozó végrehajtók a gőz erejével kezdték meg tanulmányaikat az egyetemek jogi karán, leginkább a biztos eredménnyel kecsegtető pécsi egyetemen. Itt tanított ugyanis a végrehajtói kar elnöke, személyesen Schadl György, aki létrehozott egy olyan szisztémát és kapcsolati hálót, mely némi ellenszolgáltatásért, vagy politikai segítségért „átrugdosta” a vizsgákon a gyengébb hallgatókat, akik így megszerezték a jogi doktorátust, maradhattak végrehajtók.
A másik célcsoport, a már végzett jogászok, akik leginkább az ügyvédek köréből tevődtek ki. Az ügyfélhiányban, vagy igazán fizetőképes kereslet hiányában szenvedő szemfülesebb ügyvédek meglátták a lehetőséget a végrehajtói szakma jövedelmezőségében, és mindent is megtettek azért, hogy egy praxishoz jussanak. Van olyan korábbi ügyvéd végrehajtó, aki több száz kilométerről jár be dolgozni, mert csak az otthonától ilyen messze volt neki szabad körzet.
Az ügyvédek saját pénzből és/vagy kölcsönökből szedték össze Schadl számára a praxis vételárát, vagy „kölcsönt kaptak” az irodájuk nyitására a karelnöktől, amit később busásan kamatozva adtak meg, akár úgy is, hogy évekig az irodájuk teljes osztalékát odafizették a korrupt elnöknek, aki ezért „fizetésként visszadobott” nekik 1-2 milliót havonta.
Ezek a „kölcsönök” jól kiolvashatóak a lapunk birtokába került nyomozati anyagokból. Ott az szerepel, hogy pénzt kaptak Schadltól, hogy meg tudják nyitni az irodát. Persze, az ügyre rálátó végrehajtók tudják, vagy tudni vélik, valójában semminemű kölcsönadás nem áll a háttérbe, a „visszafizetett” összegek ténylegesen korrupciós pénzek voltak.
Mint azt korábbi cikkünkben jeleztük, dőlt a pénz Schadl Györgyhöz, a saját és neje végrehajtó irodáik milliárdos bevételei fölött. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a végrehajtó házaspár egyenesen fürdőzött a pénzben. Bár, már nem is igazán tudták, mit is kezdjenek ennyi pénzzel, a könnyen jött milliárdok függőséget okoztak náluk. Egyszerűen, nem tudtak leállni, mind több és több kellett. Ez kiolvasható abból is, hogy mikor elfogytak az „eladható” szabad végrehajtói helyek – ám még fizetőképes jelentkezők akadtak bőven – Schadl a jelenleg regnáló állomány megtizedelésével kívánt helyet csinálni az új belépőknek.
Ennek több, ám gusztustalanabbnál gusztustalanabb módja van. Az egyik ilyen a fegyelmi eljárás, mondvacsinált indokokkal. Ennek lényege, hogy olyan végrehajtókat kell fegyelmi bíróság elé citálni, akiknek a közeli jövőben jár le a hétéves praxisjoga, amit egyéb iránt egyszerű bejelentéssel, új pályázat nélkül meghosszabbíthat. Már, ha az előélete tiszta, mint a hó. Ám, ha ne adj Isten, egy fegyelmi eljárásban – akár csak 10 ezer forintos – büntetést kap, már nem is jár neki a hosszabbítás joga, ugyanúgy pályáznia kell, mint ahogy tesz majd az új belépő is, aki viszont fizetett már a helyért.
Csakhogy, a végrehajtók nem hülyék, és akit nem sikerült annyira megfélemlíteni, hogy elfogadja ezt a trükköt, azok szemben mentek Schadl-val, és az egész fegyelmi eljárással. Naná, hogy feljelentették a karelnököt, és bírósághoz fordultak az eljárások miatt. Aztán indult a haddelhadd, Schadl minden erejével azon volt, hogy kicsinálja az egyébként csak saját jogait védő végrehajtókat. Egykori mestere, Dr. R. Cs. annyira Schadl bögyében volt, hogy őt teljes hivatalvesztéssel akarta sújtani, ám a törvény védte a végrehajtót. A Blikk által is bemutatott telefonlehallgatási felvételeken jól hallható, hogy Schadl és Völner miként szövetkezik Dr. R. Cs. kicsinálására, és miként sürgetnek egy jogszabály módosítást, hogy eltakaríthassák a színről. Ennek érdekében a korrupt páros be is jelentkezett Varga Judit igazságügyi miniszterhez, akitől azt várták, hogy a jogszabály módosítás előtt, egy miniszteri rendelettel rúghassák ki R. doktort és még egy végrehajtót, aki szintén szembeszegült a korrupt vezetéssel.
Schadl egyéb iránt mindkettejüket felfüggesztette, immáron másfél éve bevételek nélkül kényszerülnek fenntartani magukat és infrastruktúráikat.
A meghurcolt végrehajtók eddig, e pillanatig nem tudták bizonyítani, hogy ellenük koncepciós eljárás folyik, nem tudták egy hatóság elé sem tárni, hogy munkájukat, kenyerüket akarja elvenni a maffiaszerűen működő végrehajtói kar. A Schadl – Völner korrupciós botrányában kiszivárgott teljes nyomozati anyag vélhetően hozzájuk is eljut/eljutott, így várhatóan érdekes, izgalmas és szintén közérdeklődésre számot tartó eljárások indulnak.
Ezeket a koncepciós eljárásokat egyébként, a végrehajtói kart jelenleg irányító hivatalvezető, Dr. Takács Katalin meg tudná állítani, és a felfüggesztett végrehajtókat vissza tudná helyezni beosztásukba. Ám nem teszi. Hogy miért? Arról következő írásunkban jogászok és bírósági végrehajtók mesélnek majd, mint ahogy arról is, hogy a kar miért ragaszkodik olyan görcsösen Schadl Györgyhöz, mint karelnökhöz, holott több mint egy éve letartóztatásban van. Választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy Schadl távollétében is a „megkezdett munka” zajlik tovább, és vajon igazak-e azok a hírek, hogy a már „befizetett” jelöltek még várják, és vélhetően meg is kapják a praxisukat.
Mindezeket kénytelenek vagyunk úgy megírni, hogy Dr. Takács Katalin hivatalvezető menekül a nyilvánosság elől, mind a hivatali, mind pedig a magánéletében. Lapunk is többször, több módon próbált kapcsolatba lépni vele, eredménytelenül. Mobiltelefonját egy ízben vette fel munkatársunknak, akkor az e-mailes megkeresés irányába terelt bennünket. Küldünk is néhány levelet, ám mind válasz nélkül maradt az elmúlt két hónapban.
Változott viszont a külvilág felé önmagáról nyújtott kép. A nyilvános Facebook oldaláról eltűnt az élettársa, aki igen fontos szereplője a Völner – Schadl korrupciós botrány vádiratának, amiről viszont – mindeddig mindenképp – Takács lemaradt.
