Laszlóczki Imre azon a szankciós listán szerepel, amelyen például az Ukrajnában háborút indító orosz elnök, Vlagyimir Putyin, illetve fehérorosz szövetségese, Aljakszandr Lukasenka / Fotó: Nemzetközi Beruházási Bank
Nagykövet is volt az orosz „kémbank” alelnöke, jogorvoslatra esélye sincs. – írja a blikk.hu
Legalább egy évig nem utazhat az Egyesült Államokba, illetve elköszönhet a tengerentúli számláitól is Laszlóczki Imre, a kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) frissen „büntetett” alelnöke. Na, de kicsoda az a 62 esztendős, Barátság-érdemrenddel is kitüntetett volt külügyminisztériumi alkalmazott, diplomata, nagykövet, aki azon a szankciós listán szerepel, mint például az Ukrajnában háborút indító orosz elnök, Vlagyimir Putyin, avagy fehérorosz szövetségese, Aljakszandr Lukasenka?
Biztosan foglalkozik majd a kérdéseivel, akinek az a feladata, viszonthallásra!
– így zárta rövidre munkatársunk telefonos érdeklődését tört magyarsággal egy hölgy a Nemzetközi Beruházási Banknál (IIB), majd azonnal bontotta is a vonalat. Természetesen Laszlóczki Imre alelnököt igyekeztünk volna utolérni, de hiába. Több kérdést küldtünk a banknak írásban is, de ezekre semmilyen reakció nem érkezett.
Ez valahol nem is csoda, David Pressman amerikai nagykövet szerdai bejelentése óta minden hazai és nemzetközi figyelem erre a pénzintézetre fókuszál, hiszen szankciós listára került – több mint 50 más intézménnyel együtt – a köznyelvben csak „orosz kémbanknak” titulált szervezet elnöke és helyettese, Nyikolaj Koszov és Georgij Potapov, valamint az alelnöke, Laszlóczki Imre.
De mit lehet tudni a 62 esztendős, paksi származású bankvezetőről? Az biztos, hogy Laszlóczki nem az üzleti életből csöppent 2019-ben az IIB-hez: a külügy tipikus szürke eminenciása, tapasztalt diplomata volt, aki a kémbank előtt jó három évtizedet szolgált különböző országokban. A Külügyminisztériumba a ’80-as évek végén került, azután, hogy a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemének diplomáciai karán, arab–angol szakon diplomát szerzett, majd az egész közel-keleti térséget bejárta. Rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként dolgozott Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, a Kirgiz Köztársaságban és Tádzsikisztánban, szolgált Olaszországban, Kuvaitban, Líbiában, Marokkóban, Portugáliában és Oroszországban. Kazah munkáját Barátság-érdemrenddel is elismerték (ilyet Szijjártó Péter külügyminiszter is kapott az orosz elnöktől). Laszlóczki, aki a felelőse volt Magyarország schengeni övezethez való csatlakozásának is, nem csak oroszul és arabul, de olaszul és portugálul is beszél. Nős, két lánya van, saját bevallása szerint imád focizni és teniszezni a szabadidejében, valamint sokat olvas.
Az igazán gazdag keleti tapasztalattal rendelkező exkülügyest aligha hatja meg, hogy a szankciók miatt egyáltalán nem utazhat Amerikába… ugyanis ez vár rá.
—A nagyköveti bejelentés talán szándékosan nem tette egyértelművé, hogy pontosan mit takarnak ezek a szankciók. Bár az amerikai jog a korlátozások több módjára ad lehetőséget, három dolog mindegyikben közös. A szankcionált személy beutazási tilalom alatt áll, és egyfajta karanténba kerül: nem folytathat üzleti tevékenységet sem ő, sem a hozzá köthető szervezetek az Egyesült Államokban, és ha vannak, a kinti számláit is befagyasztják. Ezek a tiltások alapesetben 12 hónapra szólnak. Az amerikai elnök ezt meghosszabbíthatja, de saját hatáskörben is hozhat egyedi szankciós döntéseket —magyarázta lapunknak Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
Kérdésünkre hozzátette: ez ellen nincs jogorvoslatra módja Laszlóczki Imrének.
Fontos kiemelni, hogy nem a magyarsága miatt került az amerikaiak célkeresztjébe, hanem egy olyan szervezet vezetőjeként, amely Oroszországhoz közel áll. Ennek a döntésnek az üzenetértéke érdekes, valójában nem Magyarországot sújtják vele, persze, abból a szempontból nem kedvez nekünk, hogy egyedüli uniós államként maradtunk benne a bankban
– jegyezte meg a szakember.
A pénzintézetről érdemes tudni, hogy eredetileg a szocialista országok bankjaként működött, hitelt adott a kommunista államok vállalatainak. A Szovjetunió bukása ellenére fennmaradt, a legnagyobb arányú orosz tulajdon mellett több EU- és NATO-tag is részvényese volt. Hazánk mellett Csehország, Bulgária, Szlovákia és Románia is, ám az orosz–ukrán háború kitörésével az országok sorra hagyták el a szervezetet. Magyarország csütörtök délután jelentette be, hogy – a bank utolsói EU-tagjaként – ők is távoztak az IIB-ből. Lényegében ezt sérelmezi Amerika, olyan szervezetként tartja számon, amely, a nagykövet bejelentése szerint „közvetve vagy közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország háborút vívjon Ukrajnával”. Érdekesség, hogy az első Orbán-kormány 2000-ben már otthagyta ezt a társulást, de a 2014-es kabinet visszalépett.
